2018. május 31-én Kanada Legfelsőbb Bírósága a Jehova Tanúi Highwoodi Gyülekezete (bírói bizottság) kontra Wall ügyben egyhangúlag úgy döntött, „hogy a vallási felekezeteknek joguk van meghatározni a tagsággal és a működésükkel kapcsolatos szabályaikat”, és így a kiközösítéssel kapcsolatos eljárás vizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe.

A bíróság úgy látta, hogy a Tanúk súlyos bűnökkel kapcsolatos eljárása „nem ellenséges szándékú, hanem az a célja, hogy segítsen a bűn elkövetőjének a gyülekezet tagjának maradni”. A testület azt is kimondta, hogy a bíróságok nem avatkozhatnak be az ilyen jellegű, felekezeten belüli ügyekbe.

A kilenctagú bírói testület nevében Malcolm Rowe bíró a következő magyarázatot fűzte a döntéshez: „Egy felekezet szabályaira hatással lehet az, ahogy a vallási tantételeket értelmezi, mint például ebben az esetben. A bíróságoknak nincs jogkörük és háttérismeretük ahhoz, hogy felülbírálják a vallási tantételeket érintő vitás kérdéseket.”

Philip Brumley, Jehova Tanúi vezető jogtanácsosa kijelentette: „Argentína, Brazília, az Egyesült Államok, Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Peru felsőbb bíróságaihoz hasonlóan most már Kanada Legfelsőbb Bírósága is elismeri, hogy jogunk van a szentírási mintát alapul véve eldönteni, ki lehet Jehova Tanúja” (1Korintusz 5:11; 2János 9–11)."

 kikozositett.jpg

Mivel a Watch Tower kicsit félreértelmezhetően kommentálta ezt az ítéletet,

szeretném kiegészíteni egy-két dologgal:

 

" (bírói bizottság) kontra Wall ügy"

Hát igen, valaki beperelte a BÍRÓI BIZOTTSÁGOT!

A bírói bizottságot sohase pereljük, meg kell találnunk a kapcsolódási pontot a bírói bizottság és az adott ország egyházi szervezete, vagy/és konkrétan a Watch Tower között.

Egy 3 tagú bírói bizottságtó semmiféle kártérítést nem remélhetünk, csakúgy, mint egy konkrét gyülekezettől, hiszen a gyülekezetnek nincs vagyona, csakúgy, mint ahogyan a bírói bizottságnak sincs.

A Királyságterem a szervezeté, annak minden berendezésével együtt, a gyülekezetek számláján pedig nem tartanak lefoglalható mértékű pénzösszeget, maximum 3 hónapnyi működésre elegendő zsét hagynak rajta, ami pedig nem inkasszózható.

Ennélfogva bírói bizottságot és/vagy gyülekezetet perelni nem éppen jó ötlet, mégha jogilag igazunk is lenne.

"a vallási felekezeteknek joguk van meghatározni a tagsággal és a működésükkel kapcsolatos szabályaikat”, és így a kiközösítéssel kapcsolatos eljárás vizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe."

Ez pontosan így van, DE: 

-Azt vizsgálhatja a bíróság, ha az adott ügyben NEM TARTOTTÁK BE "a működésükkel kapcsolatos szabályaikat", azaz nem volt szakszerű vagy/és részrehajló volt a "kiközösítéssel kapcsolatos eljárás". Természetesen ehhez tisztában kell lennie a sértettnek az ide vonatkozó "belső szabályokkal", és bizonyítani kell tudni az ezektől való eltérést.

"a Tanúk súlyos bűnökkel kapcsolatos eljárása „nem ellenséges szándékú, hanem az a célja, hogy segítsen a bűn elkövetőjének a gyülekezet tagjának maradni”.

Ha valaki írás szerinti bűnök miatti bírói bizottsági ítélet miatt perel, akkor csak akkor van esélye, ha bizonyítani tudja, hogy nem követte el az adott bűnt, és a bírói bizottság szubjektív döntést hozott, például hamis tanúk hamis vallomására alapozta a döntését. Ha valaki ezt bizonyítani tudja, akkor azzal már foglalkoznia kell a világi bíróságoknak is, de ebben az esetben egyébként is van fellebezési lehetőség a szervezeten belül, a bírói bizottság után is, amit egy másik bírói bizottságnak kell lefolytatnia.

 

"A testület azt is kimondta, hogy a bíróságok nem avatkozhatnak be az ilyen jellegű, felekezeten belüli ügyekbe."

A kulcsszó az "ilyen jellegű", tehát ha valaki azért perel, mert paráznaságon kapták, de szerinte joga van paráználkodni, és az adott ország törvényei is engedélyezik ezt, akkor nyilván bukta az ügy.

Ám ha koncepciós ügyről van szó, és csak 2 "tanú" állította, hogy Ő paráználkodott,  de tudja bizonyítani, hogy nem történt ilyen ,  vagy az adott időben és az adott helyen Ő éppen nem lehetett, az már egy teljesen más tészta.

"A bíróságoknak nincs jogkörük és háttérismeretük ahhoz, hogy felülbírálják a vallási tantételeket érintő vitás kérdéseket.”

De ahhoz van jogkörük, hogy a " felülbírálják a  [NEM] vallási tantételeket érintő vitás kérdéseket.”, például ha hazug tanúk "tanúsították", hogy láttak paráználkodni.

"jogunk van a szentírási mintát alapul véve eldönteni, ki lehet Jehova Tanúja”

itelet.jpg

Ez pontosan így van. Ámde ha nem a "szentírási mintát"veszik alapul, hanem attól jelentősen eltérő feltételek miatt közösítenek ki jogtalanul valakit, akinek ez érdeksérelmet okoz, netán jogszerűtlenségek, esetleg formai hibák tarkítják a bírói bizottság működését, és ezt lehet bizonyítani, akkor az megint más tészta.

Véleményem szerint

ez a kanadai ítélet egy alapból rossz koncepciójú perindítás végeredménye, amit egy sértődött személy hirtelen felindultságában, nem kellő körültekintéssel, bizonyítékok nélkül indított.

Vannak ilyenek is,

de természetesen a JW.ORG nem jelenteti meg  azt a több száz pert, amelynek végén a szervezet kártérítést fizet a károsultaknak.

A fenti ítélet

semmiképpen sem jelenti azt,

hogy az adott ügytől eltérő esetekben nem lehetne jogilag támadni a Watch Towert, vagy az egyházi jogi személyt sikeresen!