Jehova Tanúi fogyatékosak? Reload version
2019. augusztus 10. írta: a századik juh

Jehova Tanúi fogyatékosak? Reload version

Szemfüles olvasóimnak feltűnhetett egy ellentmondás Jehova Tanúi bevett gyakorlata

és az alapvető emberi jogok között.

 

Az egyik cikkem Jehova Tanúi jogszerűtlenül korlátozott alapvető emberi jogairól szól:

fogyatek1.jpg

https://aszazadikjuhblogja.blog.hu/2017/10/09/jehova_tanui_fogyatekosak

 

Ez pedig egy sarkalatos idézet:

 

"A választójog a demokráciákban a képviseleti hatalomgyakorlás eszköze, egyben alapjog, politikai részvételi jog. A választójog gyakorlására országos, helyi, valamint szupranacionális szinten kerülhet sor. Két fő részjogosítványa a szavazás joga (aktív választójog) és a választhatóság joga (passzív választójog). Tartalmát alapvetően meghatározzák a választási alapelvek, amelyek alapján a választójog szabad, általános, egyenlő, titkos és rendszerint közvetlen is. A választójog nem abszolút jog, feltételekhez köthető, korlátozható. Demokratikus társadalomban ezek a feltételek leginkább a választójog gyakorlására való képességhez (nagykorúság, belátási képesség), valamint a politikai közösséghez való tartozáshoz (állampolgárság, lakóhely) kötődnek. A választójog védelme mellett az államnak meg kell teremtenie a választójog gyakorlásának feltételeit, továbbá észszerű időközönként szabad és tisztességes választásokat kell tartani."

putinhe_1.jpg

Kérdés: 

Miért hagyja a Magyar Állam, hogy egyes amerikai részvénytársaságokhoz köthető, a lakott Föld-bolygó 50%-án betiltott egyház önkényesen, jogszerűtlenül korlátozza tagjai alapvető emberi jogait? 

Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://aszazadikjuhblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr3215003400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a századik juh 2019.08.10. 06:54:30

3.5. A választójog korlátozása egyéb okból
[55] A bűncselekmény elkövetése, illetve a belátási képesség hiánya miatti korlátozás mellett a harmadik leggyakrabban előforduló korlátozás, amikor valamely tisztség gyakorlóit zárják ki a választójogból. A korlátozás indoka elsősorban a hatalmi ágak elválasztásának elve: nem fordulhat elő az a helyzet, hogy valaki úgy válik a törvényhozó hatalom gyakorlójává, hogy valamelyik másik hatalmi ághoz tartozó tisztséget tölt be. Ez egyaránt vonatkozhat az igazságszolgáltatási hatalmat, valamint a végrehajtó hatalmat gyakorlókra. A közhatalmi tisztséget betöltők választójogból való kizárása a választáson induló jelöltek esélyegyenlőségét is szolgálhatja. A közhatalmat betöltőknek ugyanis több eszköz áll rendelkezésükre a választópolgárok meggyőzésére, valamint a közhatalom gyakorlójaként ezek a személyek a választópolgárokra is kiható döntéseket hozhatnak, ez pedig befolyásolhatja a választópolgárok szabad választását. A másik oldalról a korlátozás indoka az egyes tisztségek, intézmények átpolitizálásának megakadályozása lehet. Több tisztség esetében tiltott a párttagság, jogi kötelezettség a politikai véleménynyilvánítástól való tartózkodás, amelynek egy választási kampányban nyilvánvalóan nem lehet eleget tenni.
[56] A fenti célok elérése kétféleképpen történhet. Az egyik megoldás a passzív választójog közvetlen korlátozása, meghatározott tisztség betöltőit kizárva a választáson való indulásból. Ez lehetséges abszolút mértékben, azaz a tisztség gyakorlója passzív választójogának teljes megvonásával, vagy úgy, hogy a másik tisztséget a jelöltség (megválasztás esetén pedig a képviselői megbízatás) idejére fel kell függeszteni, esetleg meg kell szüntetni. A másik megoldás a passzív választójogot csak közvetetten érintő összeférhetetlenség intézménye: amennyiben valakit képviselőnek választanak, a másik tisztségéről le kell mondania, vagy az a törvény erejénél fogva megszűnik.
[57] Az ENSZ Emberi Jogi Bizottság 25. általános kommentárja szerint ha van ésszerű indoka, hogy bizonyos választott tisztségek összeférhetetlenek legyenek meghatározott megbízatások betöltésével (például bírói, magas rangú katonai, közszolgálati megbízatások), az összeférhetetlenség elkerülésére irányuló intézkedések nem korlátozhatják indokolatlanul a PPJNE 25. cikk (b) pontjában meghatározott jogokat.[93] Elfogadhatónak tartja a passzív választójog korlátozását az EJEB is bizonyos tisztséget betöltő személyek esetén.[94]
[58] A választójog magyarországi története során a meghatározott foglalkozás gyakorlása először a választójog feltételeként jelent meg, a foglalkozás gyakorlása alternatívát jelentett a jövedelmi cenzus mellett: meghatározott foglalkozás vagy tevékenység gyakorlói akkor is választójoggal bírtak, ha jövedelmük vagy vagyonuk nem érte el a törvényben meghatározott mértéket. Más foglalkozások azonban a választójogból való kizáráshoz vezettek. A hatályos Alaptörvény nem állapít meg a választójogra vonatkozóan tisztség betöltésével összefüggő kizáró okot. Sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti, de annak meg kell felelnie az alapjog-korlátozás alkotmányi szabályainak.[95]
[59] Az előzőekben ismertetett korlátozási okok mellett léteznek még továbbiak, amelyeket a nemzetközi jog elfogadhatónak tart vagy éppen határozottan tilt. A PPJNE szerint a politikai részvételi jogokat faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül kell biztosítani. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottság 25. általános kommentárja még több tiltott megkülönböztetést sorol fel, így ésszerűtlen a választójog korlátozása fizikai fogyatékosság alapján, továbbá észszerűtlen megkövetelni az írni-olvasni tudást, meghatározott képzettséget vagy vagyont. A párttagság nem lehet az aktív vagy passzív választójog feltétele, sem kizáró ok. Azt, aki egyébként választható lenne, nem lehet észszerűtlen és diszkriminatív feltételekkel kizárni a passzív választójogból, például képzettségi, lakóhelyi vagy származási követelményt előírni vagy politikai kötődés miatt megkülönböztetni. Az EJEE 14. cikke szerint az egyezményben meghatározott jogok és szabadságok – így a választójog – élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. Az EJEB egyezménysértőnek találta a csődeljárás alatt állók választójogból való kizárását.[96] Az egyezménnyel összhangban állónak bizonyult viszont a passzív választójogból való kizárás a diktatúrában korábban betöltött szerep miatt.[97]

ijoten.hu/szocikk/alkotmanyjog-valasztojog#block-25

leslie07 2019.08.13. 10:28:30

A választójogot azért nem ismerik el a tanúk számára, mert ha megengednék, akkor joguk lenne megválasztani, hogy ki legyen vén a gyülekezetekben, esetleg lecserélhetnék a vezető testületet.

Sokan elhagyták a szervezetet ,de kevesen mernek megszóllalni.
Azért van kivétel:

24.hu/belfold/2018/10/13/jehova-tanui-kilepes-video/

Igazság Kereső 2019.08.13. 23:57:10

Egy kérdés csak-csak megfogalmazódott bennem. Vajon Jézus,ha ma élne, elmenne szavazni vagy sem, és megtiltaná azt tanítványainak? Ez nem csak a JT Szervezetről szól. A másik: Mit értett azon, hogy ne legyetek része a világnak? Ennek mik a határai? Azaz, mikor vagyok része, mikor éppen már nem? Ha beleszólok a politikai csatározásokba, pusztán szavazással, azzal része vagyok,vagy még éppen nem?

Mik a határok? Ezek azért mindenkinek komoly kérdések, mármint azonnal,akik komolyan akarják venni Jézus szavait!

És mik a válaszok...

a századik juh 2019.08.14. 03:54:15

@Igazság Kereső: "Vajon Jézus,ha ma élne, elmenne szavazni vagy sem, és megtiltaná azt tanítványainak? "

Mivel akkoriban nem szavazással választottak politikai és vallási vezetőket, így nem lehet bibliai példát mondani arra, hogy Jézus és tanítványai szavaztak-e.

de Jézus vajon politizált-e?

Gondoljunk bele, hogy akkoriban a fópapok, a vallási vezetők, a farizeusok NEM CSAK vallási szerepet töltöttek be, hanem politikai szerepet is, jelesül városvezetők, királyi-császári tanácsnokok, ha úgy tetszik, polgármesterek és önkormányzati képviselők IS voltak, legallábbis ma annak felelne meg a pozíciójuk.

Habár Jézus nem politikai üzenettel érkezett, az igencsak érintette a politikát is.

Elég élesen bírálta azokat, akik vezető helyről butaságokat cselekedtek, úgy a vallás, mint a politika területén, emlékezzünk mondjuk a "vak vezetők!" frázisokra.

Szóval én úgy látom, Jézus nem húzta be fülét farkát, ha meg kellett mondani valamit valakinek, legyen az egyszerű ember, főpap, vagy akár a császár kinevezettje.

Tehát, véleményem szerint Jézus nem semleges viselkedésű volt politikai ügyekben, legalábbis nem a semlegesség azon fajtáját gyakorolták, mint amit a Watchtower tanít, de nem tesz.

Mert politika-e 8,5 millió embernek megparancsolni, hogy írjon Putyinnak levelet, hogy változtassa meg a döntését? Politika volt-e, amikor Hitlernek írt Rutherford? Ésatöbbi, ésatöbbi.

Elmehet-e egy lakossági fórumra egy Jehova Tanúja?

Hiszen a fiókhivatal egy-egy nem zökkenőmentes királyságtermi építkezés engedélyezésekkor elküldi a wéneket a lakossági fórumokra, sokszor önkormányzati ülésen hallgatják meg az érveiket az építési hatóság és az önkori emberei, és bizony kifejezetten nem tartják politikai korrupciónak az ajándékkosárkák készítését és ajándékozását ezen önkormányzati eljárásoknál. Márpedig egy önkormányzati döntést befolyásolni biza politika.

Politikai vezetőknek, politikusoknak levelet írni a politikai döntésük megváltoztatása miatt... bizony politika.

Azt állítani, hogy a politika és a vallás no meg hogy a világgazdaság mind-mind sátán rendszerének a része nem más, csupáncsak politika, hisz nincsennek ilyen irányú vonatkozó Bibliaversek.

De a lényeg nem ez, hanem az, hogy Jézus sohasemm korlátozta a követői alapvető emberi jogait.

Nem mondta meg, mit viseljenek, nem ágált a férfiszoknya ellen :), nem pampogott a szakáll miatt, nem útálta a katonákat, a más vallásuakat, a más rasszhoz tartozóakat, nem tiltott el senkit semmilyen orvosi kezeléstől, és a lényeg, hogy nem uszított az állam ellen, az Istentől való hatalmat pedig nem mondta sátántól származónak.

Azt tanította, hogy nincs hatalom, csak Istentől, és hogy a létező hatalmak Isten akaratából állnak fenn a maguk viszonylagos állásában.

Jehova Tanúi azonban a politikai hatalmakat sátán eszközének tartják, és azt mondják, hogy a hatalmakat emberek választják meg Isten akarátával szemben, és ezért aki szavaz, az sátán világrendszerét támogatja.

Az én személyes véleményem az, hogy Jézus "politikája" igenis jelen van napjain politikájában is, jelesül a ne ölj miatt sok helyen nincs halálbüntetés, és európa vezető pártjainak nevében ott van a "christian" keresztény jelző, mert keresztény értékeket akarnak/szeretnének képviselni.

A tanítványainak meg nem tíltott meg semmi ilyet, hisz a tartózkodjatok a vértől, a paráznaságtól, és a fulvaholt állatoktól felhívásában nem szerepel, hogy a szavazástól is tartózkodni kellene...