Ha valaminek, akkor a Jehova névnek stabil alapokon kell állnia, hiszen ez az egyetlen, nagyon nagyon régóta változatlan tanítás a szervezet történelmében azon kívűl, hogy

minden zsét a Watchtowernek kell adni.

Figyeljétek meg, hogyan dől saját kardjába a szervezet az Érveljünk! könyv 190. oldalán:

http://wol.jw.org/hu/wol/pc/r17/lp-h/1101989280/284/0

• Jehova

• • Jehova - Érveljünk! (rs)

  • Jehova

    Meghatározás: Az egyedüli igaz Isten neve. Ezt a nevet ő adta saját magának. Jehova a Teremtő, s ezért a világegyetem jog szerinti szuverén Ura.

    A „Jehova” név a héber tetragram (יהוה) lefordítása;

    jelentése: ’előidézi, hogy legyen’. Ezt a négy héber betűt sok nyelven a JHVH vagy YHWH jelöli.

    

    Hol található meg Isten neve a ma használatos bibliafordításokban?

    Károli-fordítás: A Jehova név az 1Mózes 32:9-ben, a 2Mózes 6:3-ban és 15:3-ban,a Zsoltárok 83:19-ben és az Ézsaiás 26:4-ben olvasható. Lásd még: 1Mózes 22:14;2Mózes 17:15; Bírák 6:24. (De ha ebben és más fordításokban több helyen is megtalálható a „Jehova” név, miért nem használják következetesen az összes helyen, ahol a tetragram előfordul a héber szövegben?)

    Katolikus fordítás: A Jahve formát használja a következő versekben: 2Mózes 3:15, 16, 18; 5:1, 2, 3, 17; 6:2, 3, 6, 29; 7:5, 16, 17; 8:6; 10:7, 8; 12:31; 14:25; 15:3;18:11; 29:46; 33:19; 34:6; Jeremiás 33:2. Lásd még: 2Mózes 17:15.

    Újfordítású revideált Biblia: A magyarázó jegyzetekkel készült változata (a 14. oldalon) kijelenti: „Izráel Istenének, miként minden nép isteneinek, saját neve van, amely feltehetőleg Jahvének hangzott, s amelyet a fordítás az ÚR szóval (így, csupa nagy betűvel írva) ad vissza.”

    Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás: A 2Mózes 3:13–17-hez fűzött lábjegyzetében megjegyzi: „ A zsidók tiszteletből nem ejtik ki a Jahve nevet, helyette mindig az Adonáj (= Úr) szót használják (ebben a fordításban is ezt az általánossá vált gyakorlatot követjük).”

    Új világ fordítás: A Jehova nevet használja mind a Héber, mind a Keresztény Görög Iratokban, összesen 7210-szer.

    Miért van az, hogy vagy nem, vagy csak néhány helyen használják Isten nevét sok bibliafordításban?

     

    

    A Katolikus fordítás 1992-es kiadása a „Megjegyzések a könyv használatához” részben (a 8. oldalon) ezt írja:

    „ A Jahve nevet . . . a hagyománynak megfelelően »Úr« szóval fordítottuk.

     

    De kivételesen meghagytuk a héber alakot ott, ahol külön hangsúly van rajta.” A Magyarázatos Károli Biblia az 5Mózes 28:58-hoz fűzött magyarázatában ezt írja: „ A történelem és a kinyilatkoztatás egyik különössége, hogy homály fedi Isten ósz-i [ószövetségi] legközvetlenebb és legszemélyesebb neve . . . , a héber JHVH szó helyes kiejtését. A »Jehova« változat a név mássalhangzóinak és az »Úr« jelentésű egyik szó (Adonáj) magánhangzóinak összevetéséből ered.

    Feltehetőleg a »Jahve« az eredeti kiejtés.

     

    A nevet tulajdonképpen nem is ejtették ki,

     

    

     

    mivel a később élt zsidók túlságosan szentnek tartották ahhoz, hogy kimondják és féltek, hogy megsértik a 2Móz 20:7 és3Móz 24:16 tilalmát. Ebben a változatban fordítása »ÚR«.” (Tehát amikor a Szentírásból eltávolítják a Szerzőjének, azaz Istennek a nevét, arra hagyatkoznak, ami saját nézőpontjuk szerint helyes, noha

    a Szerző neve az eredeti héber szövegben többször fordul elő,

     

    

    mint bármely más név vagy cím. Ily módon elismerik, hogy a judaizmus híveinek példáját követik, akikről Jézus azt mondta: „érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt” [Máté 15:6].)

    Azok a fordítók, akik kötelességüknek érezték Isten nevét legalább egy vagy talán néhány helyen a Biblia szövegében kiírni — jóllehet ezt nem tették meg minden olyan helyen, ahol az a héber szövegben előfordul —, nyilvánvalóan William Tyndale példáját követték, aki szakított az Isten nevének teljes elhagyásával, és azt a Mózes öt könyvének az 1530-as kiadásában feltüntette.

    Használták-e Jehova nevét a Keresztény Görög Iratok ihletett írói?

    A IV. évszázadban Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus) ezt írta: „MÁTÉ, akit egyúttal LÉVINEK is neveznek, a vámosból lett apostol, aki először héber nyelven állította össze Krisztus evangéliumát Judeában, azok számára, akik a körülmetéltek közül lettek hivőkké” (A kiváló férfiakról. III. fejezet, Ókeresztény írók, III. köt., Ladocsi Gáspár fordításában). Ez az evangélium 11 közvetlen idézetet tartalmaz a Héber Iratokból, ahol a tetragram megtalálható. Semmi okunk sincs azt hinni, hogy Máté nem úgy idézte a részleteket,

    ahogyan azok le lettek írva abban a héber szövegben, melyből idézett.

    A Keresztény Görög Iratok más ihletett írói több száz helyen idéztek a Septuagintából, azaz a Héber Iratok egyik görög fordításából.

    

    A Septuaginta korai másolatai sok helyen közvetlenül a görög szövegben tartalmazzák a héber tetragramot.

    Azzal a magatartással összhangban, amit Jézus tanúsított Atyja neve iránt, Jézus tanítványai nyilván megtartották a nevet ezekben az idézetekben. (Vesd össze: János 17:6, 26.)

    A Journal of Biblical Literature című kiadványban

    George Howard,

     

    a Georgiai Egyetem munkatársa ezt írta: „Nem kétséges számunkra, hogy a görögül beszélő zsidók a görög nyelvű írásaikban továbbra is kiírták a יהוה-t. Továbbá igen valószínűtlen, hogy a konzervatív, görögül beszélő, zsidó származású korai keresztények eltértek ettől a szokásuktól. Bár közvetetten valószínűleg az [Isten] és [Úr] szavakat használták, amikor Istenre utaltak, de rendkívül furcsa lett volna, ha a tetragramot elhagyták volna a bibliai szövegből . . . Mivel a tetragram még benne volt a korai egyház Szentírását képező görög nyelvű bibliai iratokban, ésszerű azt hinni, hogy az Úsz. [Újszövetség] írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor a Szentírásból idéztek . . . Amikor azonban a görög nyelvű Ósz.-ből [Ószövetségből] eltávolították, az Úsz. ósz.-i idézeteiből is eltűnt. A tetragramot tehát valamikor a második század kezdetén szoríthatták ki a szurrogátumok [helyettesítő betoldások] mindkét Szövetségből” (96. évf., 1. sz., 1977. március, 76—7. o.).

    Az isteni név melyik formája helyes:

    a Jehova vagy a Jahve?

     

    

     

    Ma már egyetlen ember sem lehet biztos abban, hogy a héber nyelvben hogyan ejtették ki eredetileg ezt a nevet. Miért nem? A bibliai héber nyelv írott formában kezdetben csak mássalhangzókat tartalmazott, magánhangzók nélkül. Amikor a nyelvet még nap mint nap beszélték, az olvasók könnyen kiegészítették a szöveget a helyes magánhangzókkal. Idővel azonban a zsidóknál az a babonás elképzelés alakult ki, hogy helytelen kimondani Isten nevét, ezért helyettesítő kifejezéseket használtak. Évszázadokkal később a zsidó tudósok pontrendszert alakítottak ki annak jelölésére, hogy milyen magánhangzókat kell az ókori héber szöveg olvasásakor kiejteni, csakhogy az isteni név négy mássalhangzója köré a helyettesítő kifejezések magánhangzóit tették be. Így az isteni név eredeti kiejtése feledésbe merült.

    Sok tudós a „Jahve” kiejtést részesíti előnyben, de nem biztosak helyességében, és nincs is egység közöttük. Másrészt a Jehova a név legismertebb alakja, és tartalmazza a héber tetragram mássalhangzóit.

    A magyar nyelvhasználatban az elmúlt évszázadok során a „Jehova” alak terjedt el.

     

    J. B. Rotherham a „Yahweh” formát használta a Héber Iratok fordítása során a The Emphasised Bible lapjain. Később azonban, a Studies in the Psalms című munkájában a „Jehovah” alakkal találkozunk. Így magyarázza: „JEHOVAH — Az emlékeztető név ezen angol formájának alkalmazása . . . a Zsoltárok könyvének jelen változatában nem holmi bizalmatlanságból fakad, mintha ez pontosabb kiejtés lenne, mint a Yahwéh, hanem kizárólag gyakorlati szempontok vezettek ebben a döntésben, mivel kívánatos, hogy eljussunk a nagyközönség füléhez és szeméhez e dologban, amelyben az alapvető tényező az isteni név könnyű felismerésének szándéka volt” ([London, 1911] 29. o.).

    Gustav Friedrich Oehler német professzor a név különböző kiejtési változataival foglalkozott, majd erre a következtetésre

Tehát:

Lefikázza azokat, akik Úr-nak hívják a Legfelségesebbet, merthogy: "„érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt” [Máté 15:6].)"

Miközben elismeri,

hogy habár a Jahve név a jó

"Feltehetőleg a »Jahve« az eredeti kiejtés."

"feltehetőleg",

A HAGYOMÁNYOK MIATT ők mégis a Jehova nevet használják!

Merthogy  " A magyar nyelvhasználatban az elmúlt évszázadok során a „Jehova” alak terjedt el."

Ezek szerint a Watchtower érvénytelenné tette Isten szavát a hagyományok miatt???

„érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt” [Máté 15:6].)"