Hitehagyott bibliák... :(
2019. december 25. írta: a századik juh

Hitehagyott bibliák... :(

 nwtmeglepi_1.jpg

A minap  egy Jehova Tanújával beszélgettem.

Ünneplem-e a karácsonyt most, hogy nem járok összejövetelre?

Nem ünneplem. És Te, kedves testvér, ünnepled? Hiszen Te még a Károliból ismerted meg az "igazságot" kb. 30 éve.

És? Isten Szava ugyanaz ma is, mint tegnap, vagy 30 éve.

TÉNYLEG???

 

 

1 Mózes 1:14:

Károli

14. 
És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

 

 

 

Újvilág-fordítás 19.14 version, reload újratöltött, frissített változat, 144 000. változat:

14 Ezután ezt mondta Isten: „Legyenek világítótestek* az égbolton,+ hogy megkülönböztessék a nappalt az éjszakától,+ és jelezzék az időszakokat, napokat és éveket!+

nwt_szelet.jpg

 

Namost akkor kedves testvérem, a karácsonyt tilos ünnepelnie Jehova Tanúinak 24.-én, nade ünnepelhetik-e a Saturnáliát 21.-én a Károli szerint, ... hamár Isten Szava ugyanaz ma, mint ami 30 éve is volt? 

Már hogy ünnepelhetné a Napot egy keresztény? 

Nem a Napot kell ünnepelni, testvérem! :) Oda van karistolva a Károliba, hogy a Nap meghatározója az ünnepeknek! Tehát nem a Napot ünnepeljük, hanem a Nap állása jelzi az ünnepek kezdetét... legalábbis Károli szerint... Mikor megismerted az "igazságot", akkor hogyan egyeztetted össze a Károli ezen sorát a tanúk ünnepfóbiájával? 

Hát ez már biztosan azután került bele, hogy én olvastam, mert régen ilyen nem volt a Károliba! Ez már a pápa műve! Folyton átírják a bibliájukat, hogy megfeleljen a dogmáiknak...

 

Igen, testvérem, ... ezek a gonosz bibliahamisítók már csak ilyenek, bizony!

nwt_betilt.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://aszazadikjuhblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr6115365284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

leslie07 2019.12.25. 12:06:00

az Őrtoronykiadványukban ezt írják jehova papjai október 31-ével kapcsolatban:

Egy enciklopédiában ez olvasható: „A halloweennel [a mindenszentek előestéjével, október 31-gyel] kapcsolatos szokások egyes elemei a keresztény kor előtti druidák [kelta papok] egyik szertartására vezethetők vissza. A kelták két főisten tiszteletére tartottak ünnepet, a napistennek és a halottak . . . istenének tiszteletére.

www.jw.org/hu/konyvtar/konyvek/biblia-tanitasa/megtartsuk-az-unnepeket/

Most már értem, hogy az Őrtorony Társaság főideológusa C. T Russell
miért halt meg október 31-én.

1. Kiadványait a két kobrakígyós napisten bálványútálattal jelölte ,azaz
titokban napisten imádó volt. Ezért kereste az igazságot az egyiptomi
piramisban.
2. A holtak istenét is imádta, hisz sokat idézett a Holtak Könyvéből.

Ennek köszönhetően abban a megtioszteltetésben részesítette a Hádesz,
hogy pontosan október 31-én ragadta el a lelkét.

leslie07 2019.12.25. 12:32:10

Ezzel szemb en az Isten parancsa:

»Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az ÚR Isten színe előtt!« (2Móz 23,17), tehát három, zarándoklattal egybekötött ünnepe volt Izráelnek, melyet az Isten jelenlétét jelképező TEMPLOM ( SZENT SÁTOR; SZÖVETSÉG LÁDÁJA) előtt kellett megtartani: a) a páska, a kovásztalan kenyerek ünnepével, b) a hetek ünnepe, c) a leveles színek ünnepe a termés betakarításakor. Az ünnepi kalendáriumok - keletkezésük feltételezett sorrendjében: 2Móz 23,10-19; 34,18-26; 3Móz 23,4-44; 4Móz 28k; 5Móz 16,1-17.

Ezenkívül:

A kürtzengés ünnepe, munkaszünettel és áldozatokkal a hetedik hónap első napján kellett tartani (3Móz 23,24; 4Móz 29,1). Egyes kutatók az újév ünnepével azonosítják azon érv alapján, hogy a korábbi időszámítás szerint ez volt az első hónap, ekkor kezdődött az év.
A nagy engesztelő nap. Néhány nappal a leveles színek ünnepe előtt, a hetedik hónap tizedik napján kell ünnepelni az »ünnepek ünnepét« (3Móz 23,27-32; 4Móz 29,7-11). Részletes leírása: 3Móz 16.
Csak a két legkésőbbi ünnepi kalendárium emlékezik meg róla, és nincs besorolva a három főünnep közé. Bizonyára későbbi eredetű, eredetileg a nagy őszi ünnep bevezetése lehetett: a szentély megtisztítása az ünnepre. Bűnbánati tisztulás, majd örvendezés és hálaadás. Ebből önállósult, később jelentősége egyre nőtt, ahogy a bűnbánat jelentősége egyre inkább nőtt Izráel vallásosságában.

Az újholdat mindig a szombattal szoros kapcsolatban említi az ÓSZ (2Kir 4,23; Ézs 1,13; 66,23; Ám 8,5; Hós 2,13). Szövegeink egyértelműen az ünnep fontosságáról tanúskodnak, mégsem olvasunk sehol rendelkezést arról, hogy meg kell ülni. Mindössze két utasítást találunk, mindkettő a templomi kultuszra vonatkozik: ünnepeken és újhold napján meg kell fújni a kürtöket (4Móz 10,10; vö. Zsolt 81,4), és bizonyos külön áldozatokat kell bemutatni ezen a napon (4Móz 28,11-15; vö. Ez 46,6).
Családi ünnep volt, melyen a ház tagjai rituális étkezésre gyűltek össze (1Sám 20,5.18). Ebben csak a kultikusan tiszták vehettek részt (1Sám 20,26), kétnaposnak látszik, legalábbis ott és akkor (20,27.34). Munkaszünet jellemezte, a szombattal azonos tartalommal töltötték meg (2Kir 4,23; Ám 8,5). A fogság után egyre inkább a templomhoz kötődik (1Krón 23,31; 2Krón 2,3; Neh 10,34; Ézs 66,23). Előkészítette ezt Ez 46,1kk látomása.
Az ÚSZ idején ugyanezek az ünnepek voltak érvényben, de a jeruzsálemi templomba a távol lakók évenként csak egyszer, a szétszórtságban élők esetleg csak egy életben egyszer jutottak el. Újabb ünnepek: a púrim ünnep, ajándékozással. Vidámsággal egybekötött nap, üdvtörténeti megalapozása az Eszt-ben olvasható. Templomszentelési ünnep annak emlékére, hogy a makkabeusok visszafoglalták Kr. e. 164-ben a három évvel korábban elvett és meggyalázott templomot

Ezen az ünnepnapon Izrael Istene a Khrésztosz is jelen volt a templomban.
János ki is hagsúlyozza ezt az eseményt.

János 10:22
Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
23
És Jézus a templomban, a Salamon tornácában jár vala.

A Septuaginta Szentírás beszámol ennek az ünnepnek a kezdetéről,
ellenben a héber írásokból fordított magyar kiadványok nem, hisz azok
nem az apostolok által elfogadott septuaginta kánonját követték, hanem
Khrésztosz Urunk legnagyobb ellenségeinek a talmudista hitetlen zsidóknak a kánonját.

Mindenesetre János beszámolója erről az ünnepről, és maga Izrael istenének Khrésztosznak a jelenléte ezen az ünnepen a Septuaginta Szentírást igazolja.