Péterfalvi Attila elmondta: megállapították, hogy

az egyház és központi szervezete megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét,

a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét,

valamint az adatbiztonság követelményeit is.

Emellett

jogalap nélkül

kezelték az adatokat,

illetve nem adtak a hívőknek megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről,

és jogellenesen továbbítottak személyes adatokat harmadik országba,

ahol védelmük nem volt biztosított.

Hasonló súlyú jogsértéssel

még nem találkozott a hatóság- fűzte hozzá. 

A NAIH elnöke felidézte:

hivatalból vizsgálták

az egyház és központi szervezete adatkezelését,

miután több panaszbeadványt is kaptak, amelyek alapján valószínűsíthető volt a jogellenes adatkezelés.

A hatóság tavaly december 7-én és 22-én tartott előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét: 137 dossziét és adathordozókat foglaltak le, majd további szemléket is tartottak. 

A lefoglalt dossziék között voltak úgynevezett

PC-dossziék, amelyek a hívők életéről szóló információkat tartalmaztak;

voltak etikai dossziék, amelyekben az egyház által elvárt elveknek nem megfelelő cselekményekről gyűjtöttek jelentéseket,

és amelyek az egyház belső igazságszolgáltatásának iratait tartalmazták;

voltak a hívőkkel kapcsolatos levelezést, valamint a munkatársakkal kötött megállapodásokat, interjúkat és teszteket tartalmazó dossziék. 

A NAIH vizsgálata megállapította:

a szolgáltatások megkezdését megelőzően

az egyház nem nyújt megfelelő tájékoztatást,

nem jelöli meg egyértelműen az adatkezelő személyét,

szűkszavú az adatkezelés célját illetően,

a dossziék pedig rengeteg személyes, különleges adatot tartalmaznak,

ezek kezeléséhez azonban pontosabban és követhetőbben kell megjelölni az adatkezelés célját. 

Megállapították, a tájékoztatás hiányával olyan "információs erőfölény" alakul ki az egyház oldalán, amely rendkívüli módon sérti a harmadik személyek személyes adatainak védelméhez és magánéletük tiszteletben tartásához fűződő jogát. 

A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy

a célhoz kötött adatkezelési elv az egyik legfontosabb garancia és alapelv a személyes adatok védelme vonatkozásában, ezt pedig a cél nélküli "adatgyűjtéssel"

minden bizonnyal megsértette az egyház és központi szervezete. 

A munkatársi dossziékkal kapcsolatban azt állapították meg, hogy

a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról,

az életút-kérdőívben például szexuális, baráti kapcsolataikról kell nyilatkozni,

és fel is hívják őket arra, hogy legyenek annyira részletesek ennek kitöltésekor, amennyire csak tudnak.

A NAIH elnöke elmondta:

a különleges adatok

- mint az egészségügyi adatok,

pénzügyi tartozásra,

politikai véleményre vonatokozó adatok

- nem fogadhatók el alkalmasságra vonatkozó adatnak, így azok felvétele jogszabálysértő. 

Az etikai dossziékkal és a levelezési dossziékkal kapcsolatban is hasonló visszásságokat állapított meg a hatóság. 

A hatóság sajtótájékoztatója a meghirdetettnél jóval később kezdődött,

ugyanis az újságírók között helyet foglalt

Miklovicz Attila, az egyház szóvivője,

Lange László, az

Ember és szabadság, a magyarországi szcientológia lapja képviseletében,

valamint az egyház ügyvédje.

Ők - miután nem tudták bemutatni a sajtótájékoztatóra történő regisztrációjuk visszaigazolását - a szervezők felszólítására elhagyták a termet." 

Előtte Miklovicz Attila arról beszélt,

a hatóság megpróbálja "elpusztítani a szcientológia egyházat".

http://www.jogiforum.hu/hirek/38318

Aki szerint a 40 millió semmi, gondoljon arra, hogy az állam ezen ítéleteivel teret biztosít a sérelmet elszenvedő magánszemélyek részére,

hogy perelni tudják az egyházat anyagi és nem anyagi jellegű kár megtérítése ügyében.

Péterfalvi Attila szavaiból következik, hogy

írásos panaszokat

kell eljuttatnia a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)-hoz

azoknak, akiknek bármilyen panaszuk van [MÁS] egyházak vagy szervezetek ellen ahhoz, hogy

vizsgálatot tudjanak indítani egyházak vagy szervezetek ellen.

.

.

A levelekben ne vádoljunk senkit jogsértéssel, mert a hamis vádat a törvény bünteti. A fentebbi

"kiemeléses útmutató"

segítségével azonban nevek nélkül le tudjuk írni, mi az, amit sérelmezünk a Watch Tower adatkezeléseivel és módszereivel kapcsolatban.

Fontos, hogy a benyújtandó panaszoknak

NEM KELL bizonyítékokat tartalmaznia,

(hisz nem vádaskodunk, csupán panaszkodunk)

mert több, hasonló panasz esetében a hatóság

"HIVATALBÓL"

vizsgálatot fog indítani, és beszerzi majd a bizonyítékokat, ha ugyan már be nem szerezte.

Senkit sem érhet hátrány vagy szankció azért,

ha panaszt tesz a a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)-nál,

hisz mi nem vádolunk senkit bűncselekmények elkövetésével, csupáncsak az eddig elszenvedett sérelmeinkre hívjuk fel PANASZ formájában a hatóság figyelmét.

Fontos, hogy amennyiben a panaszos sérelme továbbra is fennáll, -azaz továbbra sem kapta meg a kért adatokat a szervezettől, továbbra is sérelmezi, hogy továbbra is hitehagyottnak nevezik, stb,stb...-

akkor a cselekmény NEM ÉVÜLT EL, így a panaszát megvizsgálják, és esetleges későbbi kártérítési igénye  is meg fog állni.

Jó gondolkodást mindenkinek.