"Lukács 1:11
Jehova angyala:
Ez a kifejezés,
mely a héber „angyal” szóból és a tetragramból tevődik össze,
sokszor szerepel a Héber iratokban az 1Mó 16:7-től kezdődően.
[Légyszi, a "sok"ból mondjuk mutassatok már kettőt, köszi!]
A Septuaginta egyik korai másolatában, amikor ez a kifejezés a Za 3:5, 6-ban szerepel,
a görög anʹge·losz (angyal; követ) szó után Isten neve áll héber betűkkel.
[Namost fentebb még "héber" volt az az angyal, ami itt már "görög"? Aztánmeg összemosták a görög angeloszt a héber "istennévvel", ami egyébkéntmeg eredetileg kánaánita vagyépp főniciai betűkkel van odaírva??? Döntsük már el, hogy mit állítunk, vagy inkább ne? ]
Ezt a töredéket egy barlangban találták meg az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, és
i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják.
[A szöveg szövegösszefüggései miatt ezzel az "i. e. 50 és i. sz. 50 közé" szöveggel gyakorlatilag azt állítja a watchtowerinc, hogy Jézus Krisztus is görögangyalozotthéberjehovával, mi több, Jézus héberjehovázott, habár a szöveg görög, a JHWH meg kánaánita, vagyépp főníciai, de a lényeg, Jézus már ismerte a csak a 13. században kialakult Jehova nevet... a kánaánita Írásokból??? De akkor következzen a csúcspont:]
Hogy az Új világ fordítás miért a „Jehova angyala” kifejezést használja a főszövegben,
annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló görög kéziratokban a Lk 1:11-ben az
„Úr angyala” szerepel,
arról a C1-es és a C3-as függ.-ek írnak bővebben."
Szentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel)
https://www.jw.org/hu/konyvtar/biblia/magyarazatos-biblia/konyvek/Luk%C3%A1cs/1/#v42001011
Nos, ez viszont egy jó, és lényegretörő kérdés:
