"Minden panasz rossz?
Van-e annál bosszantóbb sérelem, mint az,
amelyikről nem panaszkodhatunk?
— Marquis De Custine (1790—1857)
EGY nődolgozó
két éven át
szenvedte el kollégája szexuális zaklatását. [A Watchtowerincnél dolgozott?]Tiltakozása azt váltotta ki, hogy kollégája durván beszélt hozzá, és átnézett rajta. A felgyülemlett stressz megtámadta az egészségét,
de mit tehetett?
Ehhez hasonló volt az az eset, amikor egy diákot, aki az osztály legjobb tanulója volt, kizártak az iskolából, mert a lelkiismerete nem engedte meg, hogy részt vegyen az iskola által megkövetelt harcművészeti kiképzésen. Mindketten úgy érezték, hogy sérelem érte őket, de tegyenek-e panaszt miatta? Ha panaszt tennének, remélhetnék-e, hogy segítséget kapnak,
vagy csak rontanának a helyzeten?
Ilyen panaszok és más panaszok mindennaposak manapság, mikor is egy cseppet sem ideális világban élünk tökéletlen emberek között.
A panaszkodás
skálája teljes: a passzív nemtetszés, szomorúság, fájdalom vagy egy bizonyos helyzet miatti neheztelés kifejezésétől kezdve egy peres fél elleni hivatalos állításig terjed. A legtöbb ember inkább kerüli a panaszkodást és az összeütközést, de vajon az embernek feltétlenül csendben kell mindig maradnia? Mi erről a Biblia nézőponja?
A panaszkodás káros hatásai a panaszkodóra és másokra
A krónikus panaszkodó szellem kétségtelenül kárt okoz, és a Biblia el is ítéli ezt. A panaszkodó személy fizikai és szellemi kárt okoz magának, és zaklatja azokat, akik panaszainak tárgyát képezik. A bibliai példabeszéd ezt mondja a panaszkodó feleségről: „A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók” (Példabeszédek 27:15).
A Jehova ellen irányuló
vagy valamely gondoskodása ellen irányuló panaszkodás
különösen bűnös dolog.
Amikor Izráel nemzete panaszkodott a csoda útján kapott manna miatt, amelyet a 40 éves pusztai vándorlása idején kapott, és amelyet „hitvány eledelnek” hívott, Jehova mérges kígyókat küldött, hogy megbüntesse a tiszteletlen panaszkodókat, és sokan meg is haltak (4Mózes 21:5, 6).
Továbbá, Jézus azt tanácsolta követőinek, hogy ne tegyünk panaszt a hibákból eredő „szálka” miatt, amelyet embertársainknál veszünk észre, hanem igenis legyünk tudatában a saját hiányosságainkból eredő nagyobb „gerendának” (Máté 7:1–5). Pál hasonló elgondolásból elítélte egymás megítélését (a panaszkodás egyik formáját), úgy mint ami „menthetetlen . . .; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz”. Ezek a panaszkodás elleni intelmek indítsanak minket arra, hogy ne legyünk szükségtelenül bírálóak, és ne fejlesszünk ki panaszkodó szellemet (Róma 2:1).
Minden panasz elítélendő?
Úgy következtessünk-e, hogy a panasz minden formája elítélendő? Nem, ne tegyük. A Biblia rámutat arra, hogy sok igazságtalanság van ebben a selejtes világban, amelyben élünk, és amelynek jogos az igénye a kijavításra. Jézus egy szemléltetésben említést tett egy igazságtalan bíróról, aki húzódozva, de igazságot szolgáltatott egy elnyomott özvegyasszonynak, hogy az ’szüntelen reá járván, ne gyötörje őt’ (Lukács 18:1–8). Bizonyos vonatkozásban nekünk is állhatatosnak kell lennünk a panaszainkat illetően, amíg a sérelmek orvoslást nem nyernek.
Amikor Jézus arra buzdított minket, hogy imádkozzunk Isten Királysága eljöveteléért, akkor vajon nem arra szólított fel minket, hogy ismerjük fel ennek a jelenlegi világnak a hiányosságait, és Istenhez „kiáltsunk” orvoslásért? (Máté 6:10). Amikor az ősi Szodoma és Gomora gonoszsága miatti „panasz” szava Jehova fülébe jutott, elküldte követeit, hogy ’megnézze . . ., vajon teljesen a hozzá szállt kiáltás szerint cselekedtek-e’, és hogy orvoslást hozzon (1Mózes 18:20, 21, Káldi—Neovulgáta Bibliafordítás). A hozzá panasszal fordulók megsegítése érdekében Jehova ezt követően a két város és erkölcstelen lakói elpusztításával orvosolta a helyzetet.
A keresztény gyülekezet
Vajon a keresztény gyülekezetben a testvérek között másképpen kellene ennek lennie?
Bár a keresztények tökéletlen férfiak és nők, őszintén törekszenek arra, hogy békében és egységben szolgálják Istent. Ennek ellenére adódnak körükben olyan helyzetek, amelyek bizonyos mértékben panaszra adnak okot,
és amelyek orvoslást igényelnek. Az első században nem sokkal pünkösd után a felkentek gyülekezetében adódott egy ilyen helyzet. Sok újonnan áttért keresztény Jeruzsálemben maradt, hogy további utasítást és bátorítást kapjon. A rendelkezésükre álló élelmet megosztották egymással. Azonban „támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban”.
Az apostol nem ítélte el ezeket a panasztevőket mint zavarkeltő személyeket, hanem inkább intézkedett, hogy orvosolja a helyzetet. [Vajon a watchtowerinc wénei is ilyenek? ]
Igen, a kellő tisztelettel és helyes szellemben tett jogos panaszokat alázatosan meghallgatják, és akik felvigyáznak a gyülekezetben, azok intézkednek (Cselekedetek 6:1–6; 1Péter 5:3).
A megfelelő fórumhoz
Észrevetted a fenti példákból, hogy a panaszt
a megfelelő szellemben
és a megfelelő fórumon kell megtenni?
Értelmetlen lenne például a súlyos adóterhek miatt a rendőrségen panaszt tenni, vagy a fizikai betegségünkről egy bírónak panaszkodni.
Így az is helytelen lenne, ha akár a gyülekezeten belül, akár a gyülekezeten kívül bizonyos helyzet miatt olyan személynél tennénk panaszt,
aki nem illetékes,
hogy segítsen vagy nem tud segíteni.
Ma a legtöbb országban vannak bíróságok és más illetékes szervek, ahová
bizonyos mértékű segítség érdekében fordulni lehet.
Amikor a cikk elején említett diák bírósághoz fordult a panaszával, a bírák az ő javára döntöttek, az iskola pedig bocsánatkérését fejezte ki, és visszavette őt az iskolába. A szexuális zaklatásnak kitett nődolgozó hasonlóképpen segítséget kapott
a dolgozó nők szakszervezetétől.
Az iskolaszék a bocsánatkérését fejezte ki.
Munkaadói lépéseket tettek annak érdekében, hogy véget vessenek a szexuális zaklatásnak.
Nem lenne szabad azonban arra számítani, hogy minden panasztevésnek ugyanilyen végkimenetele lesz.
A bölcs Salamon király valósághű megfigyelést tett: „Az egyenetlen meg nem egyenesíthető” (Prédikátor 1:15).
Jól tesszük, ha felismerjük, hogy bizonyos dolgokkal kapcsolatban egyszerűen Istenre kell várnunk, hogy Ő hozzon rá orvoslást a maga idejében.
[Kép a 31. oldalon]
A vének meghallgatják a jogos panaszokat és intézkednek"
- Minden panasz rossz?