Kedves Dávid!

Már újra kezdik!

A kereskedők szerepe az emberek irányításában éppen olyan,

mint a főpapoké.

A Télapó köré összpontosul minden.

Karácsonyfák az ünnep jelképei.

És alatta ott vannak a karácsonyi ajándékok: a torták, játékok, stb.

A kereskedők a fő reklámozói a karácsony vallásának Japánban.

Küldetésüket

az elmúlt három-négy évtizedben nagyon szép sikerrel teljesítették is. Sok japán áttért erre a „vallásra”  legalábbis az évnek ezen a néhány napján!

Ez felettébb kíváncsivá tett. Gyakran kérdeztem magamtól, miért ünnepel „keresztény” ünnepnapot oly sok japán, aki nem-kereszténynek vallja magát? Mikor lett a japánok számára a karácsony ilyen felkapott ünneppé? Mi húzódik meg mögötte?

A japán karácsony eredetét kutatva, egy érdekes történetre bukkantam. Nacume Szószeki, a Meidzsi korszak jeles írója (1868-1912) Angliából karácsonyi képeslapot küldött egy híres költőnek, Maszaóka Sikinek, és ebben ecsetelte, milyen elkápráztató volt az 1900. évi karácsonyi ünnep Londonban. Siki még egy haiku-t is szerzett (ez a japán költészet legrövidebb formája) egy karácsony napi kis kápolnáról. Japánban a századforduló idején még szemmel láthatólag teljesen újdonság volt a karácsony. De mikor ünnepelték egész pontosan először a japánok a karácsonyt?

Lehet, hogy meglepetéssel veszed tudomásul, de egy bizonyos szaktekintély szerint, a karácsonyt a japánok már a Meidzsi (i. sz. 1875) nyolcadik évében megünnepelték egy ginzai leányiskolában. De csak „1945 után kezdett igazán tért hódítani a karácsony megünneplése Japánban” — jegyzi meg a The Christian Century. A japánok akkor látták az amerikai katonák családjánál és a misszionáriusoknál a karácsony megünneplését. A második világháborúban elszenvedett vereségük és az utána maradt szellemi űr miatt a japánok szerették volna magukat valamivel felvidámítani.

A karácsony ezt a szellemi szükségletet pótolta. El lehet képzelni a kereskedőket, nem vesztegették feleslegesen idejüket. Máris hozzákezdtek az év végi kiárusítások propagálásához,

mégpedig karácsonyi díszletekkel.

A karácsonyi díszletek „varázserővel hatottak a vásárlókra, csalogatták őket”

— mondja egy napilap rovatvezetője, Siba Kimpei.

„Ezek — fűzte hozzá — díszítő elemeik miatt rendkívül vonzóak voltak és vidám hangulatot keltettek.”

De te, Dávid, aki Angliában élsz, bizonyára nem tudod, hogy a japánoknál már régen bevett szokás volt az évvégi ajándékozás egymás között. Ez a szokás jóval megelőzte a karácsonyi ajándékozási szokást. December mindig virágzó üzletet jelentett a kiskereskedők számára. Az évvégi jutalékból származó bevételtől dagadó pénztárcákkal kivonulnak az emberek, hogy kiéljék vásárlási kedvüket. „Ez a [karácsonyi] légkör az embereket vidámmá, adakozóbbá teszi és arra készteti, hogy a szokásosnál még több oszei-bo [évvégi] ajándékot vásároljanak. Így ment át a gyakorlatba és maradt is fenn a karácsonyi díszítések szokása” — fejtegeti Siba.

Ma az áruházak és a kiskereskedők próbálják legjobban kihasználni a „karácsonyi szellemet”, és ez sikerül is nekik. De nem maradnak el mögöttük a játékkészítők és cukrászüzemek sem. Élnek a karácsonyi szezon adta lehetőségekkel. Decemberben a Gyermekjátékország kiárusítása során (ez japán legnagyobb játéküzlet-hálózata) négyszer annyi áru kel el, mint más hónapokban. Becslések szerint, a Japánban készített évi összsütemény 5-10 százaléka „karácsonyi sütemény” néven kel el.

Persze azt is megállapítottam, hogy sok embernek bosszúságot okoz a kereskedelmi szellem eluralkodásának megfigyelése karácsony tájban Japánban. Például, The Daily Yomiuri idézi egy valamikor Japánban élt amerikai nyilatkozatát: „A japánok átvették a karácsonyi külsőségek majd minden formáját,

de maga a karácsony szelleme nem honosodott meg

Japánban.”

Ő a karácsony vallásos megünneplésére gondolt.

Ez késztetett arra, hogy megvizsgáljam, mi a karácsony vallási szemszögből nézve. A templomba járó emberek azt mondják, hogy a karácsony (december 25-e) Krisztus születésnapja. De mennyire meglepődtem, amikor az Encyclopedia of Japanese Religions című műben azt olvastam, hogy semmivel sem bizonyítható, hogy Jézus december 25-én született volna. Az enciklopédia ezt mondja: „Bár Jézus pontos születésnapja nem ismeretes, a karácsonyt a harmadik század körül kezdték el december 25-én ünnepelni. . . Ez a dátum megközelítőleg a téli napfordulóra esik, és ez a Nap újjászületésének kereszténység előtt gyakorolt megünneplésének átvétele volt.” A Nap újjászületésének? Én mindig Jézus születése napja megünneplésének gondoltam.

Nos, hogyan ünnepelhettek őszinte keresztények egy olyan ünnepet, amely eredetileg a téli napforduló pogány ünnepe volt?

Ezen a napon nem Jézus születését, hanem a Nap újjászületését ünnepelték.

Hogyan bírálhatják ezek alapján a nyugati templomba járó emberek a japánokat, hogy elvtelenül egy „keresztény” ünnepnapot ünnepelnek, ha önmaguk is lényegileg ugyanezt teszik?

Nagyon hálás lennék, Dávid, ha ezekre az engem nyugtalanító kérdésekre mielőbb válaszolnál.

Üdvözöl szeretettel barátod,

Icsiro.