"Óva int a megbotránkoztatástól
Jézus erre ösztönzi őket: „Legyen bennetek só, és őrizzétek meg a békét egymás között” (Márk 9:50). A só ízletesebbé teszi az ételt. Jelképes értelemben (???) pedig abban segít, hogy könnyebb legyen elfogadni azt, amit valaki mond, (MIÉRT???) és segít megőrizni a békét. A vitatkozás erre nem képes (Kolosszé 4:6).
(Nincs érv, csak a következtetés! Jelképes értelemben pedig az, hogy legyen bennetek só, azt jelenti, hogy kérdések nélkül engedelmeskedj a Vezető Testületnek... aha! Erre magamtól sohasem jöttem volna ám rá, milyen jó, hogy van, aki elmagyarázza. Már csak akkor annak a szemléltetésnek az értelmezése érdekel, amikor a só elveszti a sósságát, és nem jó másra, csakhogy megtapossák,és kidobják... ezt akkor hogyan is kell értelmezni? Ez vajon szintén a Vezető Testületre vonatkozik, a megtiprással és kidobással együtt?
"„Ti vagytok a föld sója; de ha a só elveszíti az erejét, hogyan adják vissza sósságát? Semmire sem jó többé, csak arra, hogy kidobják és megtiporják az emberek” (Máté 5:13).")
Időnként komoly ügyek merülnek majd fel, ezért Jézus elmondja, hogyan rendezzék ezeket. „Ha a testvéred bűnt követ el – mondja Jézus –, menj, és tárd fel a hibáját négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted a testvéredet.” De mi a helyzet, ha nem hallgat a testvérére? „Vegyél magad mellé még egy vagy két embert – javasolja Jézus –, hogy minden dolgot két vagy három tanú vallomása erősíthessen meg.” Ha ez sem segít, akkor szólniuk kell „a gyülekezetnek”, azaz a felelős véneknek, akik dönthetnek az ügyben. És mi a teendő, „ha még a gyülekezetre sem hallgat”? Akkor „olyan legyen előtted, mint egy nemzetekből való, vagy mint egy adószedő”, azaz egy olyan személy, akivel a zsidók nem tartanak kapcsolatot (Máté 18:15–17).
(Nos, Leslie 07, úgy látszik, a Watchtower cáfolja az elméleted, miszerint a gyülekezet tagjai előtt kellene elmondani a problémákat, inkább a felelős vénekre utalt Jézus, ez a felsorakoztatott érvekből világos! :-)
A gyülekezet felvigyázóinak ragaszkodniuk kell Isten Szavához. Ha valakit bűnösnek találnak, és úgy látják, hogy fegyelmezésre van szüksége, az ítéletük „már meg van kötve az égben”. Ám ha valakit ártatlannak találnak, annak az ítélete „már fel van oldva az égben”. Ezek az útmutatások hasznosnak bizonyulnak majd, amikor megalakul a keresztény gyülekezet. Az ilyen komoly ügyek mérlegelésére gondolva Jézus ezt mondja: „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18:18–20).
(Értjük, ugye? Nekem meg bemondták, ha szolgálatba megyünk ketten, akkor is ott van... most meg kiderül, hogy csak akkor jelenik meg, ha a vénekből gyűlik össze kettő vagy három!)
