Szeretném elmondani minden ellenkező véleményen lévő tanúnak, hogy a JW.org logóban a J az Jehovát jelenti jelenti tudtommal, tehát több, mint "csak egy webhelyet reklámozunk!"-nál.

"Egy testvér a feleségével hajtott le az autópályáról, és majdnem baleset lett a vége.

Egy autó jött feléjük,

pontosan velük szemben,

és úgy tűnt, hogy össze fognak ütközni.

A feleség kiáltott: „Jehova segíts!”

Az autó pedig...

visszakanyarodott a saját sávjába, és elment mellettük."

Részlet  Samuel "rolex" Herd egyik előadásából.

http://aszazadikjuhblogja.blog.hu/2016/07/07/az_ima_csodaja_samuel_herd_vezeto_testulet_tagja_altal_svedorszagban_tartott_eloadas

Ezek után nézzük a mai "anyagot":

"Isten neve nem varázsszó

14–15. a) Minek tulajdonítottak varázserőt az emberek?

b) Mit ne használjunk talizmánként napjainkban?

¹⁴ Néhány izraelita varázserőt tulajdonított a templomnak, és azt gondolta, hogy majd megvédi a népet az ellenségeitől (Jer 7:1–4).

(No, akkor a történelem ismétli önmagát:

"Ám mint nép, a ’kiválasztottak’ és lojális társaik

fizikai védelemben részesülnek majd, és túlélik a hitehagyott kereszténység pusztulását,

hisz Jehovánál és a

hegyhez hasonló szervezeténél keresnek menedéket."

Korábban az izraeliták a szövetségládának tulajdonítottak olyan erőt, amely megvédi őket a harcban (1Sám 4:3, 10, 11).

Nagy Konstantin

a „Krisztus” cím

első két betűjét, a görög khi és rhó betűket festette a katonái pajzsára abban a reményben, hogy ez megvédi őket a csatában.

II. Gusztáv Adolf svéd király pedig, akinek szerepe volt a harmincéves háborúban,

minden valószínűség szerint

a 7. oldalon látható mellvértet viselte. A mellvértre jól látható helyen az „Iehova” nevet írták fel.

¹⁵ Isten néhány szolgája, akit démonok zaklattak, úgy talált menedékre Jehovánál, hogy kimondta a nevét.

Ám egy tárgynak, amin Isten neve szerepel, nem szabad varázserőt tulajdonítani, és nem helyes talizmánként használni. Menedéket keresni Jehova nevénél nem ezt jelenti."