"Támogatja-e a Biblia az egyszarvúak létezését, melyet némely fordítás megemlít?

A King James, a Douay, és más fordítások egyszarvúakat említenek.

Azoknál a korszerű fordításoknál azonban, amelyek pontosan adják vissza a héber nyelvet, nem ez a helyzet (Zsoltárok 22:21 [22:22, Károli]; 29:6; 92:10 [92:11, Károli]; (21:22; 28:6; 91:11, Douay; 21:22; 28:6, Káldi ford., 1836.).

Az évszázadok folyamán számos mítosz alakult ki egy olyan állatról, melynek olyan teste és feje van mint a lónak, olyan a lába mint a szarvasnak, a farka pedig olyan mint az oroszláné. E legendás teremtmény legjellegzetesebb része talán a homlokán elhelyezkedő egyetlen csavart szarv.*

„Az emberek egykor azt hitték, hogy az egyszarvú szarva ellenmérget tartalmaz,

így azt a port, melyet feltehetően az ilyen szarvakból készítették, rendkívül magas áron árulták a középkorban.

A legtöbb tudós úgy gondolja, hogy az egyszarvúról kialakult kép

az orrszarvúakról

szóló európai mendemondából ered” (The World Book Encyclopedia).

Egyes asszír és babiloni emlékműveken egyszarvú állatok láthatók.

Ezeket ma

szarvasbikaként,

kőszáli kecskeként,

tehénként

és bikaként azonosítják,

melyeket

oldalnézetben ábrázoltak,

abból a nézőpontból, amely

nem mutatja mindkét szarvat.

Ez a tény érdeklődésre tarthat számot a Biblia tanulmányozóinál, mert az Írások kilenc alkalommal utalnak egy bizonyos állatra

a héber 

reʼemʹ 

kifejezéssel (4Mózes 23:22; 24:8; 5Mózes 33:17; Jób 39:9, 10 [39:12, 13, Károli]; Zsoltárok 22:21 [22:22, Károli]; 29:6; 92:10 [92:11, Károli]; Ésaiás 34:7).

A fordítók sokáig bizonytalanságban voltak afelől, hogy ez a kifejezés milyen állatot jelent.

A görög Septuaginta fordítás ’egyszarvú’ vagy unikornis értelmezéssel adja vissza a reʼemʹ kifejezést.

A latin Vulgata gyakran „orrszarvú”-ként fordítja.

Más fordítások a ’vad ökör’, ’vadállat’, vagy ’bivaly’ kifejezéseket használják.

Robert Young egyszerűen átveszi a héber „reem” szót az angol szövegbe, s ezzel alapjában véve bizonytalanságban hagyja az olvasót.

A mai tudósok azonban sok homályt eloszlattak a reʼemʹ szó körül. Ludwig Koehler és Walter Baumgartner szótárszerkesztők rámutatnak arra, hogy

a szó „vad ökröt”

jelent, melynek tudományos megjelelölése Bos primigenius. Ez a „szarvakat viselő patás állatok családjának egyik alcsaládja”. A The New Encyclopædia Britannica kifejti:

„Az Ótestamentum bizonyos költői szövegrészei egy erős, pompás szarvú állatra utalnak, melyet reʼemʹ-nek hívnak.

Ezt a szót sok fordításban ’egyszarvú’-ként, vagy ’orrszarvú’-ként adják vissza,

de számos újabb változat szívesebben alkalmazza a ’vad ökör’ (bölény) kifejezést, mely a héber reʼemʹ szó pontos jelentése.”

Mivel a mai angol nyelvben az „ökör” szó a herélt hím állat értelmezésében használatos, ezért a Szent Iratok Új Világ fordítása következetesen és pontosan „vadbiká”-nak adja vissza a reʼemʹ kifejezést.

Úgy tűnik, hogy a bölény (vadökör, vagy -bika) a XVII. századra már kihalt, de a tudósok úgy következtetnek, hogy teljesen különbözött a legendás egyszarvútól. A régmúltban élő bölény testmagassága mintegy 1,8 méter volt, a hosszúsága pedig körülbelül 3 méter. A súlya 900 kilogramm lehetett, szarvai egyenként több mint 75 centiméter hosszúak.

Ez valószínűleg megegyezik azzal a leírással, ahogyan a Biblia említi a reʼemʹ nevű állatot, vagy vadbikát. Ereje, csökönyös természete (Jób 39:10, 11 [39:13, 14, Károli]), valamint gyorsasága tette híressé (4Mózes 23:22; 24:8).

Nyilvánvalóan két szarva volt,

nem egy, mint a legendás egyszarvúnak.

Mózes utalt a szarvaira,

amikor azt a két hatalmas törzset szemléltette,

mely József két fiától származik majd (5Mózes 33:17).

Így hát a Biblia nem támogatja a legendából ismert egyszarvúak elméletét.

Pontos, bár részleteiben korlátozott képet fest a hatalmas, és félelmetkeltő bölényről, vagy vadbikáról, mely a bibliai időkben élt, és még a nem túl távoli múltban is létezett.

[Lábjegyzet]